Szerintem ebben a házban lakik egy szellem

#recenzió

A múltheti könyvespolcról sajnos lemaradt ez a könyv, de nem szeretnék megfeledkezni róla, így most láthattok róla egy külön bejegyzést!

Tasi Katalin könyve nyáron☀️ jelent meg és igazából egy nyári hangulatú olvasmány. A kisfiú🧒 és a kis szellem👻 önfeledt, boldog vakációját meséli el nekünk.

A történet kezdetén a kis szellem próbálja megijeszteni a kisfiút, aki éppen először aludt az új nyaralójukban. De az ijesztés balul sült el, mert épphogy maga a kis szellem ijedt meg a kisfiútól. Ekkor meséli el neki az EGY-es szabályt, hogy EGY házban EGY család EGY házi szellemet teremthet, és a családtagok csak EGYSZER mondhatják el, hogy szerintük milyen legyen egy szellem. Így került a nyaralóba a kis szellem👻, épp az előző család elköltözése előtti napon: viccesen, vidáman, felemás zokniban🧦, sötétben félősen, inkább ijedősnek, mint ijesztegetősnek, aki a kamra harmadik polcának jobb sarkában lakik.

A kisfiúval barátok lettek és az egész nyarat együtt töltötték. A kisfiú megmutatta neki, mennyi nagyszerű dolog van a világon: hintáztak, tollasoztak🏸, nokedliszaggatást és palacsintasütést🥞 néztek, málnahabot🍧 és meggyes pitét🥧 kóstoltak, tejbegrízt ettek vastagon megszórva kakaóval, pisztáciafagyiért🍦 bicikliztek be a faluba, tábortüzet🔥 gyújtottak és még megannyi közös élményben volt részük. Egy nap elérkezett a nyár utolsó napja, amikor a kisfiúék készültek hazautazni...

Emlékezzetek most vissza az EGY-es szabályra! Vajon kitaláljátok a történet végét?

Összességében maga a mese nagyon bájos volt, igazi kerek történet, happy end-del a végén, mely megmelengeti a szívünket. Olvasás közben nosztalgikus érzés kapott el, mert nekem is sok gyerekkori emlékemet idézte fel. Az illusztrációk és a színvilág pedig még jobban segített ezt átadni.

Véletlen tartalmak