Hagyományaink - Regölős mese

Ma van január hatodika, Vízkereszt napja. A régi hagyományok szerint a regösök karácsony másnapjától Vízkeresztig járták a falut, énekeltek, áldást mondtak a ház lakóira, cserébe pedig kaptak valamit a jókívánságaikért.

Így a mai napra Takács Viktória Regölős meséjéről mutatok pár képet.

A mese első felében Borka🧑 nehéz helyzete kerül középpontba, aki egy kis hegyi faluban lakik a szüleivel és 4 testvérével. Az apukája egy ideje beteg, így anyagilag nehéz helyzetbe kerültek. Kinőtte a téli kabátját🧥, cipőjét🥾, és egy régi nyuszifüles sapkában kell járnia, mert nincs pénzük másikat venni. A sapka miatt ráadásul csúfolják is. De Borka nem szeretné az anyukájának mindezt elmondani, mert nem akar még több gondot okozni otthon. Szerencsére egy kisfiúval a faluból, Somával🧒 tud szánkózni, mert ő sosem piszkálja.

A történetnek ez a fele nagyon alkalmas érzékenyítésre, hogy elbeszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy vannak akik éppen valami miatt megszorultak anyagilag, és nem tudnak megengedni maguknak olyan dolgokat, ami másnak semmiség lehet: például egy új sapkát, új cipőt, netalántán egy új szánkót. Ami pedig a kisiskolás korra sajnos már jellemző, hogy ezek miatt csúfolják is egymást.

A mese másik felében magáról a regölésről olvashatunk. Soma a nagymamája segítségével regölést szervez Borkáékhoz, hogy a jókívánságaiknak köszönhetően meggyógyuljon az apukája.

Én is nagyon sok érdekes, új dolgot tudtam meg ismét ennek a könyvnek köszönhetően. A gyerekeknek pedig külön tetszett, hogy nálunk is van sámánokhoz köthető hagyomány, ugyanis a Mikulásváró időszakban Mauri Kunnas Mikulás és a varázsdob című könyve volt a kedvencük, melyben egy sámán az egyik főszereplő.🙂

Kapcsolódó tartalmak

Véletlen tartalmak